Az új blogom
ELKÖLTÖZTEM!
A továbbiakban itt követhetsz:
dortsadesign.blogspot.com
Sok-sok évvel ezelőtt, már nem is emlékszem mikor... jajj dehogynem! Egészen pontosan a nászutunkon hoztuk meg azt a hatalmas döntést, hogy "mostantól pedig figyelni fogunk arra, hogy mit eszünk, mert ez így nem mehet tovább!" És ennek bizony már lassan 8 éve!
Addig is voltak próbálkozások, voltunk igazi puding-vegetáriánusok: akik eldicsekszenek vele, hogy nem esznek húst, de közben csupa egészségtelen alapanyagot használnak a főzéshez. Tipikus ilyen étel a sajtos tészta: fehér lisztes tészta egy halom ipari termelésből származó tejföllel, sajttal és tojással. Vagy a túrós süti: fehérlisztes tészta rengeteg fehér cukorral és sok tejtermékkel.
Aztán vissza-visszatértünk a húsevéshez, szintén nem figyelve arra, honnan is jön az a hús?
Most hogy vége a farsangi időszaknak, itt az ideje, hogy bemutassam eddigi jelmezeimet, 16 éves koromtól kezdve. Vannak korábbiak is, de azokról csak papírkép van, és ki tudja, mikor sikerül előásnom a régi fotókat, addig meg nem váratlak Benneteket. Legfeljebb majd utólag pótlom, ha megtalálom őket. :) Íme, lássátok az elmúlt 14 év jelmezeit! :)
...
Egyre többen választják a papírpelusok régi-új alternatíváját, a mosható pelusokat. Na nem arra kell gondolni, amibe a mi popóinkat csomagolták szüleink még a papírpelusok megjelenése előtt, hanem igazi modern, vidám anyukáknak való csupaszín PUL-csodákra. Ez persze általában egyszerre egy nagyobb kiadást jelent, de utána már csak mosni kell. (Csak... hmmm...) És hogy az a nagy kiadás se legyen olyan nagy, csökkenthetünk a költségeken, ha magunk készítjük egyes részeit. Van, aki a PUL anyagot (vízhatlan, de jól levegőzik) is külön megveszi, és megvarrja a külső réteget, én csak a belső, a nedvességfelszívó rétegek varrását vállaltam, azt is a lehető legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módon. Hogy hogyan? Íme! :)
...
Írtam a múltkor, hogy készítettem matatófalat a Lányom első szülinapjára. Még egy pár aprócska részlet mindig hiányzik róla, ezért azt egyelőre nem mutatom be, de a készítése során annyira megszerettem fával dolgozni, hogy nem volt megállás. Már jóval korábban kibányásztam a romok közül egy régi fa szekrénykét, mert belém csapott az ihlet-villám: ebből játékkonyha lesz!
...
A világon az egyik legcukibb dolog egy baba lába. EZ TÉNY. :) Nem is csoda, ha a tappancsrajongók kiakadnak, hogy az éjszakára használt "rugik" általában (tisztelet a kivételnek!) egy gonosz, zárt zokniszerűségben végződnek, ami eltakarja imádatuk tárgyát! Mivel ilyen talpacska-fan a mi családunkban is van, ki kellett ötölni erre a gyors és olcsó megoldást: a női pólóból készített totyogós hálóinget!
...
Nagy öröm volt, mikor elkészült a második prototípus! Sokáig tartott a Hordozóházban a tesztelés, aztán a visszajelzés sem jött rögtön, majd mire elmentem érte, az is volt vagy egy hónap. Ezután kezdtük megbeszélni a találkozót egy varrónő ismerősömmel, aki bicajos táskákat varr (tehát van tapasztalata terhelésből), hogy segítsen abban, hogyan is nem fog leszakadni a hurcim a baba alatt. Na ez is eltartott egy hónapig, de innentől már ment minden, mint a karikacsapás, talán két hét alatt sikerült is elkészülnöm az újabb prototípussal, ami most a Hordozóházban van, és nagyon izgatottan várja, hogy teszteljék! :-)
...
A legtöbb Nő életében eljön az a pont, amikor gyereket szeretne. Azok a fránya hormonok dörömbölni kezdenek a szívünkön, és nem hagyják abba, amíg ki nem elégül az általuk keltett vágyunk: amíg Anyák nem leszünk. A nagy öröm egyben nagy nehézség is. Ha egy Nőből Anya lesz, az élete gyökeresen megváltozik. Közhely, de igaz. Mielőtt Anyák leszünk, csak lessük a már Anyává vált ismerőseinket, hogy miért nem lehet Velük elmenni moziba, és miért nem tud másról beszélni, mint a különböző pelenkák nedvszívó-képességéről. Mind tudjuk, ha egyszer Velünk is megtörténik, mi is bezáródunk ebbe a baba-mama világba, tudjuk, hogy nehéz lesz, mégis... úúúúúúgy akarjuk! Ezt a bejegyzést a Rossz anyák című film ihlette, ha ...
Azt hiszem, itt az ideje, hogy színt valljak. Úgy érzem, fel kell vállalnom magam.... hol is kezdjem... Szóval: imádom az egyszerű, gyors projekteket. Sőt, ezeket szeretem igazán. Hónapokig készíteni ugyanazt az egy dolgot.... na, ez nem én vagyok. Nem kezdek patcwork-takaróba, és nem kötök felnőtt pulcsit (egy gyerekpulcsin már túl vagyok, de soha többet - mondom most....). Viszont odavagyok a pár óra alatt elkészülő egyszerű-de-nagyszerű megoldásokért, mivel csak hajnalban, a gyerekek ébredése előtt tudok alkotni, és ez csak napi 1-3 órát jelent. Így aztán örülök, ha ebben a pár órában elkészül valami. Mutatok is belőlük párat, amiket mostanában készítettem.
...