Amikor 3,5 éve megtudtuk, hogy kisfiút várunk, kicsit csalódott voltam. Addig mindig csak édes-cuki-muki kislányokat, és elvetemült kisfiúkat ismertem. Persze hamar megbarátkoztam a "fiús anyuka" érzéssel, Beni születése után meg el sem tudtam volna képzelni kislányt, most meg már úgy gondolom, ha még 4 fiunk születik, az sem baj. :) De egy nagy betöltetlen űr még maradt: kinek varrhatok kislányos tüncsimüncsi ruhácskákat??? Most már tudom: barátoknak! :-)

Szóval... egy kedves Ismerősöm megkért, varrjak a kislányának egy mei tait. Rohantam a méteráru boltba, és megvettem a legtüncsimüncsibb anyagot, ami a világon létezik, hozzá igazi pinket, otthon szabtam, varrtam, és íííme, kész a csodaszép királylányos mei tai!

Még van négy kicsi hurcira való anyagom, kettőből még mei tai lesz, kettőből csatos, úgyhogy jöhetnek a lányos anyukák, kinek kell? :-D

Hát csak betöltetik az az űr, kishugi nélkül is. :-D